Ha van valami, amiben mindannyian egyformák vagyunk, akkor az a következő: boldogok akarunk lenni. Egyrészt. Másrészt pedig el akarjuk kerülni, hogy bántsanak minket. Ezért van, hogy következetesen olyan szituációkba kényszerítjük magunkat, melyek távol tartanak minket a fájdalomtól.

Emberekhez, körülményekhez vagy más anyagi tárgyakhoz kötjük boldogságunkat és ragaszkodunk hozzájuk egész életünk során. Feszültséggel tölt el minket a gondolat, hogy elveszíthetjük őket. Ha pedig valami ragaszkodásunk ellenére is megváltozik, átadjuk magunkat a fájdalomnak.

Kitartunk bizonyos érzések mellett, melyek furcsa mód nem is mindig pozitív érzelmek. Ha évek óta kiábrándult és megsértett állapotban toporgunk, gyakran tűnhet úgy, hogy biztonságos, sőt, egyenesen kényelmes számunkra ez a szenvedés.

Miközben ragaszkodunk a jól megszokott dolgainkhoz, korlátozzuk lehetőségeinket a jelenben. Nem tudjuk megélni a boldog pillanatokat, mert megfojt minket a félelem.
Amikor abbahagyod a téged körülvevő világ megértését, uralását és kontrollálását, óriási szabadságot fogsz érezni. Ezért annyira fontos elengedni bizonyos dolgokat, hiszen csak így kerülhetünk közel a boldogsághoz.
Persze nem túl egyszerű útjára indítani ragaszkodásunk tárgyát. Nem megy egyik pillanatról a másikra. Napról napra, percről percre oda kell figyelni, hogy megtanulhassunk másképp tapasztalni és reagálni a dolgokra.

Tapasztalás, ragaszkodás nélkül

Fogadd el a pillanatot olyannak, amilyen! Ne rágódj azon, hogy mi volt tegnap, hiszen az már elmúlt. Ne ábrándozz azon, hogyan tudnád az előző percet örökké tartóvá tenni. Egyszerűen csak add át magad a pillanatnak, hiszen el fog múlni. Semmi sem állandó. Ha megpróbálsz ez ellen harcolni, csalódást és fájdalmat fogsz érezni.

Elég az, ami most van. A holnap nem lesz ugyanolyan, mint a mai nap volt, nem számít, mennyire próbálod irányítani. Holnap talán egy kapcsolatnak vége szakad. Tovább kell majd lépni. Mindezeket nem tudhatod előre, egy azonban biztos: elég lesz majd abban a percben foglalkozni a problémával. Most örülj annak és élvezd azt, amid van. Pont elég.

Nézz magadba! Tanuld meg, hogy miért ragaszkodsz emberekhez, tárgyakhoz vagy körülményekhez, így újraformálhatod gondolataidat. S hogy honnan tudhatod, hogy mely gondolatok vezetnek el a görcsös ragaszkodáshoz? Például amikor megpróbálsz irányítani, felügyelni, manipulálni valamit ahelyett, hogy egyszerűen csak elfogadnád.

Ügyelj rá, hogy miként tekintesz magadra! Folyamatosan változunk és fejlődünk. Ha jellemezni kell magunkat, próbáljunk olyan tulajdonságokat találni, melyek időtállóak. Ha tulajdonunk, szerepeink vagy kapcsolataink függvényében tekintünk magunkra, akkor könnyen kialakul a ragaszkodás, hiszen azzal, ha elveszítünk valamit a fentiekből, akkor nem csak tulajdonunkat, de saját magunkat is elveszítettük.

Élvezd a pillanatot! Nem számít, hogy mennyi időt töltesz valamivel vagy valakivel, akit vagy amit szeretsz, úgy fogod érezni, hogy sosem elég. Épp ezért ne a mennyiségre koncentrálj. Ragaszkodj inkább ahhoz a gondolathoz, hogy minden percben jól érzed magad. Ez egy olyan típusú ragaszkodás, ami nem árthat.

Ragaszkodás emberekhez

Légy önmagad barátja! Ha úgy gondolod, hogy más emberektől függsz, hogy a velük való kapcsolatod határozza meg, hogy mennyire vagy értékes, akkor szükség esetén sokkal nehezebb lesz őket elengedned. Hidd el, hogy értékes ember vagy anélkül is, hogy ezt bárki megmondaná neked. Nem azért vagy kapcsolatban más emberekkel, hogy meghatározzák, milyen véleményed legyen magadról.

Légy néha egyedül! Szánj időt a saját érdeklődési körödre, amit senki által ne hagyj befolyásolni. Ne engedd, hogy másoktól függjön a hobbid.

Csak könnyedén. Ha többé nem ragaszkodsz görcsösen a hozzád közelálló emberekhez, egészséges kapcsolatokat tudsz kialakítani. Szemben a romantikus felfogással, nem egy ember másik fele vagy. Különálló és teljes értékű személy vagy. Persze közel engedhetsz magadhoz valakit, csak emlékezz rá, hogy ha túl erősen ragaszkodsz hozzá, mindketten megfulladtok.

Légy kapcsolatban más emberekkel! Ha egy vagy két kapcsolatra korlátozod magad, akkor az olyan, mintha ők lennének a mentőöveid. Mindenkinek szüksége van emberekre, több milliárdan élünk itt a Földön. Légy nyitott az új kapcsolatokra. Fogadd el, hogy a jövőd tele lesz szeretettel, anélkül is, hogy megszállottan ragaszkodnál egy-két kiválasztott emberhez.

Elég a negatív gondolatokból! Nem tudom elengedni – szánalmas vagyok nélküle. Meghalok, hogy ha elveszítem – ő a mindenem. Ezeknek a gondolatoknak persze semmi közük a valósághoz, még ha úgy is érzi az ember. Az egyetlen mód, hogy elengedd ragaszkodásod tárgyát és kevesebbet szenvedj a jövőben, az, hogy elhiszed, elég erős vagy, hogy folytasd az életet akkor is, ha valami megváltozik.

Ragaszkodás a múlthoz

Tudd, hogy nem változtathatod meg a múltat. Még ha folyton erre gondolsz, akkor sem. Ha ostorozod önmagad, akkor sem. Ha nem akarod elfogadni, akkor sem. Az a bizonyos dolog már megtörtént. Az egyetlen mód, hogy megszabadulj a fájdalmadtól az, hogy megnyugvást adsz önmagadnak. Senki és semmi nem tud békét teremteni a fejedben, csak te.

Félelem helyett szeress! Amikor a múltadhoz ragaszkodsz, gyakran félelem tölt el. Félsz, hogy elszalasztottad a lehetőséget a boldogságra vagy félsz, hogy soha nem leszel olyan boldog, mint akkor voltál. Koncentrálj arra, amit szeretsz és teremts boldogságot magad körül, ahelyett, hogy folyton aggodalmaskodnál.

Tekints másképp magadra! Ahelyett, hogy folyton azon rágódnál, hogy mit csináltál vagy nem csináltál, hogy milyen ember voltál vagy nem voltál, most csinálj valami értékeset. Légy értékes ember! Iratkozz be egy szakkörbe! Csatlakozz egy csoporthoz! Segíts valakin! Töltsd el úgy a napjaidat, hogy esélyed se legyen a múlton rágódni.

Csendesítsd le gondolataidat! Az, hogy miként élünk meg egy-egy helyzetet, sokban függ attól, hogy odabent miket gondolunk a szituációról. Ahelyett tehát, hogy drámai, múltbéli gondolatokkal lennél elfoglalva – ki hogyan bántott meg, vagy mennyire volt nehéz egy-egy helyzet – inkább koncentrálj arra, hogy mit tanultál ezekből. Ez az, amire igazán szükséged van.

Légy nyitott! Gyakran azért ragaszkodunk dolgokhoz, helyzetekhez vagy emberekhez, mert jól érezzük magunkat velük, bennük. Tudjuk, hogy milyen hatással vannak ránk: boldogok vagyunk és biztonságban érezzük magunkat. Fogadjunk el, hogy az új dolgok, helyzetek és emberek talán ugyanígy fognak hatni ránk. Az egyetlen módja, hogy mindezt kiderítsük az, hogy nyitottak vagyunk.

Ragaszkodás vágyakhoz

Fogadd el a dolgokat! Ez nem azt jelenti, hogy nem kell új célokat kitűznöd. Egyszerűen csak békélj meg a jelennel anélkül, hogy azon aggódnál, valami nincs rendben veled vagy az életeddel kapcsolatban.

Kérdőjelezd meg ragaszkodásod tárgyát! Ha valamilyen speciális álmod van, például egy jó munka vagy egy tökéletes párkapcsolat – lehet, hogy pusztán egy illúzióhoz ragaszkodsz, s míg mindenki más boldogan él, addig te szenvedsz.

Ne akarj mindent tudni! Az élet része a bizonytalanság, nem számít, hogy mennyire erősek a törekvéseid. Időpocsékolás megszállottan üldözni a holnapot, hiszen mindig lesznek új lehetőségek. Semmire sincs garancia. Te csak arra figyelj, hogy mennyire érzed magad jól jelen pillanatban.

Megfelelsz a céljaidnak? Nincs szükséged rá, hogy egy halom pénzed legyen a bankban, ahhoz, hogy jelentőségteljes életet élj. Találd ki, mi az igazán fontos számodra és próbálj meg azzal foglalkozni. Menj el színházba vagy foglalkozz állatokkal. Mindegy, hogy mi az, csak csináld. Ne várj – vágj bele most azonnal.

Taníts másokat! Természetes emberi tulajdonság, hogy vágyódunk bizonyos dolgok után. A legtöbb ember idővel megszokja az őt körülvevő tárgyakat és új dolgok után kezd vágyni. Emlékeztesd rá magad, hogy maradj nyitott minden új lehetőséggel szemben és oszd meg az ötleteidet más emberekkel.
Ragaszkodás érzelmekhez

Értsd meg, hogy a fájdalom elkerülhetetlen. Nem számít, hogy mennyire tartod be az itt leírtakat, vagy mennyire felelsz meg önmagad elvárásainak, sajnos elveszítünk dolgokat/embereket, ami fájdalmat okoz számunkra. De nem kell, hogy annyira rossz legyen, mint gondolod. A fájdalom elkerülhetetlen, a miatta való szenvedés azonban nem kötelező.

Alakítsd át érzelmeidet! Éld át, fejezd ki őket, ismerd el létezésüket, és hagyd hogy természetes módon alakuljanak át. Ne ragadj meg a düh, szomorúság vagy frusztráció érzésénél, inkább dolgozz azon, hogy túljuss rajtuk.

Írd le legmélyebb érzéseidet! Majd dobd ki őket. Nincs rá mindig módunk, hogy érzelmeinket tudtára adjuk annak, aki okozta azokat. Ez nem azt jelenti, hogy le kell nyelni a sérelmeidet. Írd le őket, majd égesd el a lapot! Tégy meg bármit, hogy elengedhesd érzelmeidet!

Xie xie. Kínaiul annyit tesz: köszönöm. Add át magad teljesen a boldog pillanatoknak – szeress önfeledten. Ha valaki szenvedélyes, az átragad másokra is. Ha egy sötétebb pillanat következik, emlékezz rá: ez csak azért történik, mert meg kell tanulnod egy újabb dolgot az életben, de nem sokára ismét boldog leszel. Az élet periodikus.

Add át magad a békének! A végső cél a boldogság és békesség érzése. Ha még mindig azt gondolod, hogy mérges akarsz maradni, akkor számodra az a legfontosabb dolog, hogy megbékélj mindazzal, ami történt, vagy történni fog. Tudatos döntés. Csináld!

Körforgás. Tapasztalat, értékelés, élvezet és elengedés; újabb tapasztalat…

Nem lesz mindig egyszerű. Néha óriási kísértést fogsz érezni, hogy fizikailag vagy mentálisan elkezdj valamihez vagy valakihez ragaszkodni, hiszen mindez biztonságérzettel tölt el. Az is lehet, hogy mindezt elolvasva még inkább azt érzed, hogy harcolnod kell bizonyos dolgokért. Mindez rendben van, ilyen az emberi természet.
Azt viszont tudd, hogy van benned elég erő ahhoz, hogy percről percre eldöntsd, hogyan kezeled a dolgokat: tulajdonként, aggodalmasan, félve vagy szabadon, békével és szeretettel.
A legfontosabb kérdés az, hogy mit választasz?

Forrás: www.zenhabits.net

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.