A Mester engedi történni a dolgokat.
Úgy formálja az eseményeket, ahogy jönnek.
Kilép az útról,
és hagyja, hogy az Út beszéljen helyette.
~Tao Te King

Ez az, amit az elmúlt néhány évben tanultam. Hagyni a dolgokat megtörténni.

Ez pont ellentétes azzal az ösztönnel, amit a nyugati társadalomban megszoktunk — cselekvő emberek vagyunk, saját sorsunk kovácsai, mi irányítjuk az eseményeket… és nem arra várunk, hogy megtörténjenek! Ez az, amit fiatal koromban az iskolában tanultam, és amit a sportfilmekben láttam. Vagyis az, hogy engedem a dolgokat történni nem a szokásos életmódom.

Soha nem voltam passzív ember, aki hagyja történni a dolgokat, ahelyett, hogy aktívan irányítaná azokat.

Most elmondom, mit tanultam erről:

  1. Amikor azt gondoljuk, hogy irányítjuk az életünket és a sorsunkat… ez valójában illúzió. Valaki szívinfarktust kap, és felfordul az élete, egy nőnek meghal az apja, és fel kell adni az addigi életét, egy család elveszíti az otthonát egy hurrikán miatt, egy vállalkozó a tönk szélére kerül a gazdasági válság miatt, egy keményen dolgozó ember, akit elbocsátanak a rossz gazdasági helyzet miatt, egy biciklis, akit elütött egy autó, ami átsodródott a másik sávba, mert kifutott elé valaki, egy anya, akinek autista fia születik, annak ellenére, hogy mindent előírás szerint tett a terhessége alatt… minden nap történnek ezekhez hasonló dolgok, amikor azt gondoljuk, hogy irányítjuk a dolgokat, pedig valójában nem. Tényleg befolyásolhatjuk az összes embert körülöttünk, akik közvetlenül hatással lehetnek az életünkre? Tényleg irányíthatjuk a természet elsöprő erejét? Annyi minden van, amit nem tudunk befolyásolni, hogy amit kontrollnak gondolunk, az valójában illúzió.
  2. Ha irányítani akarod a tehened, adj neki nagyobb legelőt. Ez egy nagyszerű idézet Suzuki Roshi Zen mestertől, amikor az elme irányításáról beszélünk. A tehenet és a legelőt úgy tekinthetjük, mint egy formája annak, ahogy engedjük a dolgokat történni — ahelyett, hogy szigorúan irányítanál valamit, lazábbra veszed, és nagyobb teret adsz neki, egy nagyobb legelőt. A tehén boldogabb lesz, körbejárja a területet, azt csinálja, amit szeret, és végeredményben te is jobban jársz. Ugyanez igaz bármi másra is — hátralépni, és engedni a dolgokat történni azt jelenti, hogy a dolgok gondoskodni fognak magukról, és te is jól jársz. Mindeközben még dolgoznod sem kellett.
  3. Kevesebb feszültség lesz benned, kevesebb dolog miatt fogsz aggódni. Képzeld el, ahogy hagyod, hogy a dolgok maguktól, természetes módon történjenek, és a dolgok elvégzik a feladatot, neked pedig csak figyelni kell és mosolyogni. Nem kell aggódnod, hogyan formáld a dolgokat, irányíts valamit, aminek nincs szüksége irányításra. Nem kell erőlködnöd, kijavítani a hibákat, és tüzet oltanod. Te csak hagyd, hogy a dolgok haladjanak maguktól a saját útjukon. Haladni fognak.
  4. Meg fogsz lepődni. Tegyük fel, hogy hagyod történni a dolgokat. Lehet, hogy ezt egy bizonyos módon, egy bizonyos végkimenetellel szeretnéd. Ez a célod. De mi van, ha felhagysz ezzel az ötlettel, és azt mondod: “Fogalmam sincs, mi fog történni.” (Valójában tényleg nem tudod.) Így gondolkodsz: “Lássuk, mi történik.” A dolgok megtörténnek, de nem úgy, ahogy tervezted. A végeredmény lehet akár teljesen más, mint amit előzőleg reméltél. Ugyanakkor így is lehet nagyszerű, csak éppen más. Még az is lehet, hogy csodálatos és meglepő. A meglepetés jó dolog, ha elfogadjuk azt, hogy a dolgok folyton változnak, és a változás jó.
  5. Megtanulod, hogyan működnek a dolgok. Ahelyett, hogy megpróbálod a dolgokat arra kényszeríteni, hogy úgy menjenek, ahogy te szeretnéd, csak figyeled őket, ahogy maguktól működnek. Sokkal többet fogsz tanulni az emberi természetről, és a természet világáról, ha beavatkozás nélkül figyeled a dolgokat. Lehet, hogy te is meg fogsz változni.

Mindez nagyon jó, de így hogy kerül étel az asztalra?

Lehet, hogy igazad van. Ne hagyd, hogy lebeszéljelek arról, hogy azt csináld, ami szükséges számodra. Folytasd csak. Én pedig hátradőlök, és figyelek.

forrás: Leo Babauta (zenhabits.net)