A múlt héten nálam vendégeskedett néhány középiskolai jó barátom. A nap végén leültünk a kertbe egy tűzrakás köré és az életről beszélgettünk. Megosztottuk egymással mindazokat a jó és rossz dolgokat, melyek az elmúlt húsz évben történtek velünk. Idővel a szó elkerülhetetlenül a pénzügyek felé terelődött.

– Az egyik hölgy bevallotta, hogy a vásárlás megszállottja lett. Amikor idegesnek érzi magát, megy és vásárol valamit. Azért, hogy a férje ne tudja meg, inkább egyedül intézi a rezsit, a hiteleket, a számlák befizetését.

– Egy másik hölgynek több ruhája van otthon, mint amennyit élete során képes lenne elhordani. A gardrób tele van egy halom új ruhával – de továbbra is megállás nélkül vásárol.

– Az egyik barátom bevallotta, hogy több ezer dollárt költött online videó játékokra. Miután elvált, évekre számítógép függő lett. (Ma már túlvan rajta: abbahagyta a virtuális szórakozást, helyette új barátokat talált és elkezdett sportolni.)

– Én is elmeséltem a saját történetemet, melyben megvallottam, miként lettem a régi könyvek, használt ruhák és CD-k megszállott gyűjtője. „Hazahoztam, majd soha nem használtam őket” – mondtam. „Egyszerűen csak a vásárlást szerettem. Egyfajta erőt adott nekem, azt hiszem.”

Mindannyiunknak volt egy története arról, miként költöttük el a pénzünket butaságokra. A legtöbb esetben ezek a dolgok valamely pszichológiai vagy érzelmi impulzus kivetülései voltak. Nem viselkedtünk racionálisan. Értelmes felnőtt emberek vagyunk – együtt jártunk középiskolába, majd főiskolára – mégsem a matematika, hanem a pszichológia irányított minket vásárlás közben. Miért?

Mert az okos gazdálkodás nem a matematikán alapszik.

A pénz pszichológiája

Éveken keresztül vizsgáltam a személyes pénzügyek világát, megannyi olvasmányon rágtam át magam, melyek mind azt sugallták, hogy gépekként működünk, akik mindig a matematikailag legkedvezőbb opciót választják. Megszámlálhatatlan tanáccsal találkoztam, melyek technikailag helytállóak, de kihagyták a pénzügyi döntések egyik legfőbb mozgatórugóját, az emberi elmét.

Mialatt erről beszélgettük – hogy a pénzügyi sikeresség sokkal inkább személyes beállítottság, semmint matematikai érzék kérdése – gyakran hivatkoztam Dave Ramsey hógolyó elvére.  Az adósságrendező koncepció tökéletes példája annak, ahogy én látom a dolgokat.

Ramsey kritikusai hamar rámutattak, hogy a módszer matematikájának nincs semmi értelme. Szigorúan a számokat figyelembe véve azt az adósságot kellene legelőször kiegyenlíteni, aminek a legmagasabb a kamatlába. A kritikusoknak természetesen igazuk van, de elfeledkeznek valamiről. A legtöbb esetben, ha olyan racionálisak lennénk, akkor nem lenne annyi adósságunk.
Szinte soha nem matematikai, hanem pszichológiai feladat egy-egy tartozás kiegyenlítése. Ezért Ramsay szerint kezdjünk a legkisebb tartozás visszafizetésével. Ezzel gyors sikert arathatunk, amivel pozitív megerősítést nyerünk, tehát motiváltan folytathatjuk az adósságrendezést.

Van még néhány dolog, amivel az elménk megviccel minket, ha pénzügyekről van szó:

– Ha barátoknak vagy családtagoknak adunk kölcsön, akkor az érzelmeink játsszák a főszerepet. És örökléskor mi történik? Az elmúlt évben legalább három olyan rémálomba illő történetet hallgattam végig, melyben a családtagok vérre menő küzdelmet folytattak az örökségükért. Ezek pszichológiai és érzelmi csaták, nem pedig matematikai küzdelmek.

A marketing a meggyőzés tudománya. Céltudatosan befolyásolják pénzügyi szokásainkat – ha tudatában vagyunk, ha nem. Ha kevésbé figyelünk oda a reklámokra, kevésbé akarunk költeni.

– Abszolút tisztelem a szülőket, amiért olyan rengeteget költenek a csemetéikre. A legjobbat akarják, amiért a legtöbben nem félnek egy vagyont kifizetni. De bármennyire is imádjuk a kicsiket, nem éri meg több (tíz)ezres cipőcskét venni a gyerek lábára, amikor azt pár hónap múlva úgyis kinövi.

– A legtöbb pénzügyi terv alapja az, hogy az alanyt mentesítsük az érzelmeitől. Túl sok ember alapozza a befektetéseit érzelmekre és pszichológiai reakciókra, aminek az a végeredménye, hogy túl magas áron vásárolnak és túl alacsony áron adnak el.

– Minden pénzügyi cél, amit felállítunk, személyes pszichológiánkon, érzelmeinken alapul.

(Rengeteg tanulmány és könyv létezik, melyek részletesen is kitérnek a vásárlás pszichológiájára, érdemes egyet-kettőt elolvasni.)

Vedd vissza az irányítást!

Soha nem fogjuk teljesen száműzni az érzelmeket a pénzügyeinkből. Nem is kell, szerintem. Emberek vagyunk, nem pedig robotok. Viszont fontos, hogy töröljük a negatív érzelmeket a pénzügyi életünkből, már amennyire lehetséges. Íme, néhány módszer a rossz döntések elkerüléséhez:

Ne legyünk a reklámok áldozatai. Sok ember hiszi azt, hogy rá aztán nincsenek hatással a reklámok. Ők sajnos tévednek. Amennyire csak lehet, kerüld a reklámokat, hirdetéseket. Nézz kevesebb tévét (vagy csak olyan adót, ahol kevés a reklám), ugord át a magazinok hirdetéseit, építs be hirdetésblokkolót a böngésződbe. Minél kevesebb reklámot látsz, annál kevesebb dolgot fogsz megvenni, amikre egyébként nincs szükséged.

Kerüld a kísértést. Amikor az adósságaim visszafizetésén dolgoztam és próbáltam csökkenteni kiadásaimon, arra kényszerítettem magam, hogy maradjak távol a könyvesboltoktól és antikváriumoktól. Tudtam, hogy nincs bennem elég önfegyelem. Nem tettem ki magam a csábításnak, inkább teljesen elkerültem még a lehetőségét is annak, hogy kedvenc gyűjtőszenvedélyemnek éljek. Ha a ruhák megszállottja vagy, kerüld a ruházati üzleteket. Ha tudod, hogy nehezen állsz ellen a kísértésnek, ne kísérd el a barátnődet vásárolni vagy ne ruhát vegyél valamelyik ismerősöd szülinapjára. Maradj távol mindentől, ami elcsábíthat.

Automatizálás. Az egyik legjobb módszer az elméd kicselezéséhez az, ha egyszerűen nem kerülsz a pénz közelébe. Rendezd a kiadásaidat automatikusan, elektronikus megbízásokon keresztül. Így fizesd ki a rezsit, a lakástörlesztőt vagy így utaltass át egy előre meghatározott összeget a megtakarítási számládra. Ha a munkáltatód fizeti a megtakarításaidat, annál jobb. Ha így automatizálod a dolgokat, és szó szerint nem kerülsz kapcsolatba a pénzzel, akkor nem fognak az érzelmeid a pénzügyi terved útjába állni.

Gyakorold az odafigyelést. Ha a boltban állva úgy érzed, muszáj pénzt költened, tarts egy kis szünetet. Adj magadnak egy fél percet, hogy átgondolhasd, valóban szükséged van-e arra, amit most készülsz megvenni. Ha nagy összegről van szó, akkor adj magadnak legalább harminc napot. Gondolj át minden elköltött forintot, így szembeszállhatsz a gyengeségeddel.

Olvass. Nekem az olvasás segített leszámolni egy-két rossz mentális beidegződéssel. Minél többet olvastam például az értékpapír piacról, annál inkább kezdtem rájönni, hogy a hagyományos befektetések mellett kell döntenem, hiszen csak így lehetek sikeres befektető. Az érzelmeimet kihagytam az egyenletből.

Nem tudom, mi fog történni a jövőben azokkal a barátaimmal, akikkel a múlt héten láttam viszont. Talán lesznek, akik folytatják, és hónapról hónapra ugyanazokat a hibákat követik el. Lehet, hogy némelyek ráébredtek valamire, s ezután másképp kezelik a jövedelmüket. Egy valamiben biztos vagyok: a választ a problémájukra nem a kamatos kamat jobb megértéséből vagy a „költs kevesebbet, mint amennyit keresel” memorizálásából fogják megkapni. Habár nagyon fontosak az utóbbi alapelvek, ugyanúgy a puszta matematikára alapoznak. Ahhoz, hogy a barátaim megtanulják kezelni a pénzüket, a számok és a matematika mögé kell látniuk – az elméjüket kell uralniuk.

Get Rich Slowly